MEDITERRÁN ÉTREND

1954-ben forradalmi tudományos tanulmányok (Keys, Adnerson, Grande) jelentek meg, amelyek összehasonlították a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálesetek számát a mediterrán országokban és Európa többi részén, hangsúlyt fektetve a táplálékbevitel, különösen a zsírbevitel összehasonlítására az egyes országokban. E tanulmányok hipotézise az volt, hogy a mediterrán térségben a szív- és érrendszeri betegségekből eredő jelentősen alacsonyabb halálozás elsősorban a mediterrán étrend lényegesen eltérő zsírösszetételével függ össze. Ezzel a hipotézissel kapcsolatban került használatba a "mediterrán étrend" kifejezés, amelyet a gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek és gyümölcsök, valamint a halak magas tartalma jellemez, a fő zsírforrás pedig az olívaolaj. Azóta számos tanulmány született, amelyek elmélyítik a mediterrán étrend fogalmát és annak az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatását. 

AZ OLÍVAOLAJ ÖSSZETÉTELE

Az olaj 97%-a trigliceridekből és szabad zsírsavakból (úgynevezett savasságból) áll. Ezek 60-83%-a egyszeresen telítetlen zsírsav (olajsav), 5-22%-a többszörösen telítetlen és 13-20%-a telített zsírsav. Az olívaolaj tehát az egyszeresen telítetlen zsírsavak leggazdagabb természetes forrása.

A fennmaradó 3% az olaj antioxidáns és organoleptikus, különösen aromás tulajdonságaiért felelős anyagok széles skáláját tartalmazza. Ezek közé tartozik az E-vitamin, amelynek szükségletét az olívaolaj szokásos fogyasztása fedezi, a polifenolok és a béta-karotinek, amelyek mindegyike igen erős antioxidáns kapacitással rendelkezik (a polifenolok gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkeznek). Fontos megjegyezni, hogy a finomítási folyamat során, amelynek során a szűz olajból nem szűz olaj lesz, a legtöbb olyan anyag, amely nemcsak az aromáért és az ízért, hanem az antioxidáns tulajdonságaiért is felelős, lebomlik. Az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatások tehát a legtöbb szűz olajra vonatkoznak, feltéve, ha a kulcsfontosságú anyag az olajsav, a finomítási folyamat során érintetlenül marad. Az olajbogyó érettségétől függően az antioxidánsok aránya is csökken az olaj teljes térfogatában. Ezért elmondható, hogy a korai szüretből származó szűz olívaolajok egészségügyi szempontból előnyösebbek. (pl. VIDUEÑA ENVERO, LECHÍN, ARBEQUINA).

Az ajánlott zsírbevitel nem haladhatná meg a 35%-ot. Egy felnőttnek körülbelül 2500 Kcal energiabevitelre van szüksége, amelyből a zsíroknak 875 Kcal-nak kell lennie. Ebből 15-20%-ban egyszeresen telítetlen zsírok. azaz kb. 55 g (4-5 evőkanál) olívaolaj naponta.

ATEROSZKLERÓZIS

Az étrend az egyik olyan tényező, amely befolyásolja az erek korrodálását. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak magas aránya hozzájárul a "rossz" LDL-koleszterin szintjének csökkenéséhez, csökkentve az artériás magas vérnyomást, miközben növeli a "jó" HDL-koleszterin szintjét a vérplazmában és csökkenti a trombózis kockázatát.

ARTÉRIÁS HIPERTÓNIA

A magas vérnyomás kockázati tényezői elsősorban a túlzott nátriumbevitel, az alkohol, a telített zsírok és a kalciumhiány. Másrészt a többszörösen telítetlen savak fokozott bevitele, amelyek az olívaolajban - bár nem kisebb mértékben, mint az állati zsírokban - jelen vannak, hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez. Az ideális kombináció ebben az esetben a többszörösen telítetlen zsírokban gazdag kék halak fogyasztása. 

AZ EMÉSZTŐRENDSZER BETEGSÉGEI

Az olívaolaj pozitív hatással van a gyomor-, hasnyálmirigy- és epeúti szekrécióra, különösen az olajsav serkentő hatásának köszönhetően, és különösen javítja a zsírok lebontását. Továbbá epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy azokban az országokban, ahol nagyobb az olívaolaj-fogyasztás, az epekő előfordulása is alacsonyabb. Ezenkívül az egyszeresen telítetlen zsírokat túlnyomórészt tartalmazó rendszeres étrend csökkenti a gyomorsavasságot. Az olívaolaj utolsó előnye a gyomor-bélrendszeri rendellenességekkel kapcsolatban a szűz olívaolaj gyulladáscsökkentő hatása, amelyről a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegekkel végzett tudományos vizsgálatokban számoltak be.

DIABÉTESZ

Epidemiológiai tanulmányok kimutatták, hogy a mediterrán étrend csökkenti a 2-es típusú diabétesz kockázatát, és csökkenti a betegségben szenvedő betegeknél a másodlagos szövődmények kockázatát. Különösen az elhízás a diabétesz kockázati tényezője, amely a statisztikai adatok szerint leggyakrabban a telített zsírok túlzott bevitelével függ össze. Ajánlott maximalizálni az egyszeresen telítetlen zsírsavak arányát az összes zsiradékon belül, amelyek közül az olívaolaj a leggazdagabb természetes forrás.  

OXIDATÍV STRESSZ ÉS SZABAD GYÖKÖK

A szabad gyökök olyan atomok vagy atomcsoportok, amelyek párosítatlan elektronszámmal rendelkeznek. Ezek egyrészt természetes úton, a normál anyagcsere-folyamatok során, másrészt külső hatások (sugárzás, dohányzás, vegyi anyagok, légszennyezés stb.) hatására keletkeznek. A szabad gyökök az elektronegyensúlyhiány miatt erősen reaktívak, és ha nem szabályozzák őket antioxidánsok, károsítják a lipideket, a fehérjéket és a DNS-t, számos betegséget okozva.

Az oxidatív stresszt a szervezetben a szabad gyökök és az antioxidánsok közötti egyensúlyhiány okozza. Az antioxidánsok alacsony szintje nem teszi lehetővé a szabad gyökök szabályozását, és így nem akadályozza meg azok negatív hatását az emberi szervezetre. Az oxidatív stressz súlyos betegségek kialakulásában játszik szerepet (Parkinson-kór, szívelégtelenség, szívroham, Alzheimer-kór, krónikus fáradtság szindróma stb.).

Az antioxidánsok olyan molekulák, amelyek elég stabilak ahhoz, hogy a hiányzó elektront átadják a szabad gyöknek, és így semlegesítsék azt. Egyes antioxidánsok az anyagcsere termékei, másokat a táplálékkal veszünk fel. A finomított olajokkal ellentétben a szűz olívaolaj erős antioxidánsok gazdag forrása. Az olívaolajban bevitt legfontosabb antioxidánsok közé tartozik az E- és C-vitamin, a polifenolok és a béta-karotin. 

RÁK

Az olívaolaj pozitív hatása a rák kockázatának csökkentésére még mindig kevésbé tanulmányozott, mint az említett betegségekre gyakorolt hatása. A tanulmányok különösen a mellrák alacsony spanyolországi előfordulására összpontosítanak, amely mintegy 40%-kal alacsonyabb, mint az USA-ban és az észak-európai országokban, és amelyet elsősorban a mediterrán étrend zsírösszetételével magyaráznak. Hasonló adatok állnak rendelkezésre a petefészekrák előfordulásának összehasonlításából, ami arra utal, hogy a mediterrán étrend csökkenti e betegség kockázatát, de a konkrét mechanizmust még nem sikerült megmagyarázni.

VÁRHATÓ ÉLETTARTAM

Az étrend és a szív- és érrendszeri megbetegedések közötti összefüggésről szóló, 7 európai országban 13 000 ember bevonásával végzett nagyszabású tanulmány összefüggést állapított meg a hosszú távon megnövekedett egyszeresen telítetlen zsírsav-bevitel és a várható élettartam között.